Az agydaganat tünetei és típusai

Az agy adenoma

Az agydaganatokkal kapcsolatos szakkifejezések magyarázata Mint azt korábban - az agy anatómiai felépítésénél - már tárgyaltuk, az agyalapi mirigy a csontos koponyaalapon, az ún. Rendkívül kicsiny, mm átmérőjű, és mindössze 0,5 gramm súlyú, de az egész szervezetet befolyásoló, az egyén szempontjából létfontosságú működéseket végző szervecske. Vékony nyéllel igen szoros kapcsolatban áll az aggyal, annak is a hypothalamusnak nevezett területével.

A craniopharyngeoma klinikai tünetei

Maga az agyalapi mirigy két, egymástól szerkezetében és működésében is igen eltérő lebenyből, mellső vagy mirigyes lebenyből adenohypophysis és hátsó lebenyből neurohypophysis áll. Ez utóbbi áll - a nyél révén - szoros összeköttetésben a hypothalamusszal. A két lebeny eredetében is eltér egymástól. A mellső lebeny: hámeredetű és fészkekbe, kötegekbe rendeződött sejtekből áll.

az agy adenoma álmatlanság prosztatagyulladással

E lebeny különböző hormonokat termelő sejtjei - sajátos módon - egymástól eltérő módon élénkpirosra vagy kékesre festődnek ugyanazon festék alkalmazásakor, így az egyes sejttípusok a mikroszkópos vizsgálat során jól elkülöníthetők. Ezen sejttípusok az agy adenoma kiindulhatnak az agy adenoma, amelyek megőrzik a sejtek eredeti festődési tulajdonságait.

Osztályozásuk is e szerint történik, így eozinofil, bazofil és kromofób nem festődő adenomákat különböztetünk meg. Napjainkban a meghatározásnak korszerűbb módszerei is ismeretesek elektronmikroszkópia, immunhisztokémiai eljárások stb. Az agyalapi mirigy hátsó lebenye teljesen eltérő eredetű és felépítésű: idegrostok szövevényes hálózatából áll, amelyben sejtek csak elszórtan vannak. Támasztósejtekre glia hasonlítanak, szokás agyalapimirigy-sejteknek pituicyta is nevezni azokat.

A leírt alkotóelemek mellett mindkét lebenyben bőven találhatók erek és azokat kísérő kötőszöveti sejtek is. Mindkét lebeny működését a hypothalamus szabályozza. Működésükre - különösen a mellső lebenyére - visszahatással vannak "feed back"és sejtjeik hormontermelő tevékenységének aktivitását befolyásolják, a szervezetünkben különböző helyeken található ún.

Daganatok az agyalapi mirigy mindkét lebenyéből eredhetnek. E daganatok nem gyakoriak. A daganatok nagysága igen változó mikroszkópos nagyságrendűtől a több centiméter átmérőjűig lehet. Az általuk okozott tünetek - a daganat elhelyezkedésétől, nagyságától és a daganatot alkotó sejtek működésétől függően - igen eltérőek lehetnek. A betegség által okozott működészavar valamely hormon túltermelése, a hypophysis túlműködésevel hyperpituitarizmusilletve ritkán a hypophysis hormontermelésének csökkenésével hypopituitarizmusesetleg teljes kiesésével magyarázható.

Neurológia

E hormontermelési zavarokkal kapcsolatos szembetűnőbb elváltozások például az óriásnövés akromegaliaa rendellenes tejelválasztás. Még a kicsiny hypophysis-daganatok is képesek több belső elválasztású mirigy működési zavarát előidézni, sokarcú tünetegyüttes képében.

Máskor a nagyobb és a növekvő daganat által a környező képletekre gyakorolt "nyomási" tünetek uralják a képet. A megzavart hormonelválasztás az agy adenoma és az előbb említett "nyomási" tünet együttesen, illetve egymást követően is felléphet.

Az agyalapi mirigyben jó-és rosszindulatú daganatok is képződhetnek. Az itt keletkező tumorok túlnyomó többsége - a daganat növekedési módját és terjedését tekintve - jóindulatú, ún. Ritkán, de előfordulhat az agyalapi mirigyben - annak is a mellső lebenyében - rosszindulatú daganat, a carcinoma is.

A hypophysis két lebenyének eltérő eredetéből, szerkezetéből és működéséből adódóan a belőlük kiinduló daganatok sok tekintetben eltérően viselkednek. Ezért külön szokás tárgyalni a mellső és hátsó lebenyi daganatokat.

Agydaganat

Mellső lebenyi agyalapimirigy-daganatok Túlnyomó többségük jóindulatú adenoma. Rosszindulatú daganat itt az agy adenoma nagyon ritkán képződik. Mellső lebenyi hypophysis-adenomák Ezek a hypophysis túlműködésének hyperpituitarizmus klinikai tüneteivel járnak.

Ismeretes, hogy - szabályos működés esetén - itt termelődnek a belső elválasztású mirigyeinket szabályozó ún. Adenoma kialakulása az esetek többségében csak egy ilyen trophormon túltermelését eredményezi.

A túltermelt hormonok azonosíthatók. Ennek alapján az emlőmirigyek működését befolyásoló hormont prolactin: PRLa növekedést szabályozó ún. Előfordulnak olyan adenomák is, amelyeknek a sejtjei nem termelnek hormonokat. Az adenomák növekedésük során a szomszédos ép hypophysis-állományra nyomást gyakorolva annak sorvadását, pusztulását eredményezhetik.

az agy adenoma lehet-e vér a vizeletben prosztatagyulladással

Ritkán az is előfordulhat, hogy az adenoma több hormon túltermelésével jár. Ilyenkor vagy maguk a daganatsejtek képeznek többféle hormont, vagy a környező, ép sejteket késztetik valami módon fokozott hormontermelésre.

Eredményként egyszerre többféle hormon túltermelésének tünetei mutatkozhatnak. Az agy adenoma szakirodalom plurihormonális adenomáknak nevezi ezeket.

Az agyalapi mirigy mellső lebenyi jóindulatú daganatai nemcsak a hormontermelés zavarai révén, hanem növekedésük révén is okozhatnak a beteg vagy orvosa az agy adenoma észlelhető tüneteket.

Okozhatnak olyan elváltozásokat is, mint a prosztata adenoma eltávolítása után. Az adenomákéhoz hasonló tüneteket az agyalapi mirigy térfogatának egyéb okból bekövetkező megnagyobbodása - például annak tartós vizenyős duzzanata - is előidézhet.

A beteg ilyenkor rendszerint látási zavarok, sajátos kétoldali látótérkiesés miatt keresi fel orvosát. A tünetek hátterében az áll, hogy a növekvő daganat vagy a vizenyőtől duzzadt agyalapi mirigy az agy adenoma a látóidegeknek a közelben lévő kereszteződési helyét chiasma opticum.

Ritkán a nagyra növő daganat felfelé, az agyalap felé is növekedhet, fokozott koponyaűri nyomást és az ezzel járó jellegzetes tüneteket okozva. Említést érdemel, hogy ciszták intrasellaris cysta is előfordulnak az agyalapi mirigyben. Ritkán a heredaganatokhoz hasonló - csírasejtes daganat - valamint a töröknyereg felett a nemi szervek teratómáihoz hasonló daganatok is kialakulhatnak. Ritkán más szervek daganatai az agyalapi mirigybe is adnak áttétet, amelyek növekedésük során szintén okozhatnak az adenomákéhoz hasonló tüneteket.

Hátsó lebenyi agyalapimirigy-daganatok Innen ritkán indulnak ki daganatok, és azok is mikroszkopikus nagyságúak. A hátsó lebenyben termelődő két hormon az az agy adenoma és az ún. Az oxytocin élettanilag a méh és az emlőmirigyek kivezető járatainak összehúzódásait szabályozza. E hormont érintő elválasztási zavarok ritkán lépnek fel, és észlelhető tünetekkel nem járnak. Az antidiureticus hormon ADH termelése és annak elválasztási zavarai viszont elsődleges és áttéti agyalapi daganattal és más e területet érintő kórfolyamattal vagy sérüléssel kapcsolatban is gyakorta fellépnek.

Az ilyen esetekben kialakuló kórképre nagyfokú szomjúságérzés, nagy mennyiségű és gyakori vizeletürítés jellemző. E kórképet orvosi nevén diabetes insipidusnak hívják. A tobozmirigy glandula pinealis daganatai A tobozmirigy az agyalapon, a csontos koponyagödrön belül helyezkedik el.

az agy adenoma meg lehet-e fertőzni a prosztatagyulladásban

E mirigy sejtjeiből is indulhatnak ki daganatok. E mirigyben háromféle daganat előfordulását tartják számon. Ezek egyikét a pinealomák képezik. E daganatok igen éretlen sejtekből állnak, környezetüket beszűrik. Kiindulhatnak a tobozmirigyből gliomák is.

Navigációs menü

Előfordulhatnak továbbá a tobozmirigyben különböző kiérett szövetelemeket, szervkezdeményeket - fogat, szőrt, csontot - tartalmazó teratomák is. A tobozmirigy egyes daganatai fiúkban korai nemi éréshez pubertas praecoxa külső nemi szervek fokozott kifejlődéséhez macrogenitosomia praecox vezetnek.

A tobozmirigy anatómiai elhelyezkedése miatt a belőle kiinduló daganatok liquorkeringési zavarokat is okozhatnak. Gyermekkori agydaganatok Az ebben az életkorban leggyakrabban előforduló prosztata betegségek az ideghám eredetű medulloblastoma.

Ritkább a hasonló eredetű ún. Az astrocytomák sajátosságairól már korábban szó esett. A gyermekkorban előforduló astrocytomák egyes formái jóindulatúan viselkednek. A látóideg táján és az agytörzsben elhelyezkedő astrocytomák viszont viszonylag lassan, de feltartóztathatatlanul növekednek.

Sajnos különösen a differenciálatlan, primitív ideghám eredetű daganatok igen hajlamosak arra, hogy az agyi és gerincvelői folyadéktérben messze terjedjenek, különösen gyermekekben. Ezért a az agy adenoma kezelésére nem elegendő az agy besugárzása, hanem sajnos a gerincvelőt is be kell sugározni, vagyis a koponyán kívül a gerincoszlopra is kiterjedő ún.

Nyáry István egyetemi tanár úrnak, az Országos Idegsebészeti Intézet főigazgatójának, aki az ábrák nagy részét adta. Ugyancsak köszönetét fejezi ki dr. Nyáry István, dr.

Pásztor Emil, dr. Vecsey Az agy adenoma professzor uraknak a kézirathoz fűzött értékes megjegyzéseikért. Köszönetet mondok dr. Gyeskó Antalnak, a hazai statisztikai adatok összeállításáért és rendelkezésre bocsátásáért.

Végül, de nem utolsósorban a szerző hálás köszönetet mond Fekete Katalin gyógyszerésznek - a Biromedicina Rt. Lapis Károly előző következő Tisztelt Olvasónk!

az agy adenoma a férfiak prosztatagyulladására szolgáló gyógyszerek listája

Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban az agy adenoma, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.

Legfrissebb anyagaink: Miben különböznek a vastagbélrák korai és előrehaladottabb stádiumainak tünetei? Miben térnek el leginkább a végbélrák és a vastagbélrák tünetei?